Az elefántcsonttoronyból

Az elefántcsonttoronyból

A tájkép, a csendélet és az akt

2015. február 28. - Szollo

Michelle Focillion írja a Vie des formes-ban, hogy a műalkotás "egyszerre anyag és szellem, egyszerre forma és tartalom." A művészet épp ezért, az ő meglehetősen helytállónak tűnő értelmezésében a formák állandó mozgását és ennek a metamorfózisnak belső törvényeit feltétlenül fel kell, hogy…

Tovább

Weöres Sándort hallgatom...

Késő este van, már mindenki alszik, de a zongorán még serceg a magnó és én Weöres Sándort hallgatom, ahogy a verseit mondja. És mondja, mondja, cserzetten, el-elfúló hangon, de lélekkel, mágiával és a Teremtésből magával hozott természetességgel.  Sok mindent még nem értek…

Tovább

Gerontokrácia

A húszas években Gömbös Gyula fiatal politikusnak, a harmincasokban Magyarország addigi története legfiatalabb miniszterelnökének számított a maga 40-50 esztendős kaliberével. A lapok 1932-es beiktatása alkalmával arról cikkeztek, hogy ez az energikus ifjú milyen új energiákat fog…

Tovább

Melinda, Melinda...

... a Bánk Bán nagy dramaturgiai kérdőjele. Passzivitás, tehetetlenség, tétlenség aurája övezi.  Belesétál a csapdába, amit csak a vak nem láthat - és közben még negédesen is eldalolja, hogy ő nem együgyű, s hogy ő mily egyedi, ismételhetetlen példánya hazája leányinak.…

Tovább

Közösségi és individuális magyar történelem

Egyre erősödik bennem az a megfontolás, hogy a magyar történelmen több sajátos kettősség vonul végig, melyek tézisként és antitézisként kioltva egymást, vezetnek el valamiféle kultúrtörténeti szintézisig. Egy olyan megiratlan mű fundamentumáitg, amelyet előbb-utóbb valakinek…

Tovább
süti beállítások módosítása